APU

APU

APUKÁM ír, kapkod,

Hisz fejében vers kavarog.

Keresi a neveket, sziporkázó rímeket.

Szájában cigaretta, gyomrában csirke,

Ilyen szegény költő élete.

Nem érdekli a külvilág,

Csak a verseire koncentrál,

Hogy is írják egy K, két K??

Á majd úgy is kijavítják!

Nagy jövő áll, előtte,

Hisz költeményei, nyomdába kerülnek.

Nobel díjról álmodozik,

Közben Trabanttal száguldozik.

Szorongva várjuk az ünnepet,

Tudjuk, nem ússzuk meg a vereseket!

Ajándékba sok papírt és tollat adunk,

Mert ezt az adónkból leírhatjuk.

Apukám kívánunk neked sok ihletet,

Inkább több, de rövidebb verseket!

Mindenkinek kívánok boldog ünnepet,

Készüljetek, jövőre jönnek az új versek!

R